A pajzsmirigy

Bevezetõ

A pajzsmirigy felépítése és müködése

Jódhiány

Jódhiányos strúma (golyva)

A pajzsmirigy fokozott muködése (hipertireózis)

A pajzsmirigy fokozott muködésének kezelése

A pajzsmirigy csökkent muködése (hipotireózis)

 

Bevezetõ

Európában a lakosság közel 10 százalékának megnövekedett pajzsmirigye, golyvája van. Idõsebb korúaknál ez az arány akár 40 – 50% is lehet. Sokuknak lehetne segíteni egy idõben megkezdett kezeléssel, az évente elvégzett számtalan operáció elkerülhetõ lenne. A pajzsmirigy-túlmüködés okozta évenkénti új megbetegedések száma Európában néhány százezerre tehetõ.

A pajzsmirigy felépítése és müködése

A pajzsmirigy, mint a neve is mutatja, pajzsszerüen helyezkedik el a légcsõ elõtt. Alakját tekintve a pillangóra hasonlít, súlya a nõknél ca. 18 gramm, férfiaknál elérheti a 25 grammot.

Az általa termelt szekrétum a pajzsmirigyszövetekbe kerül, innen pedig a vérbe. Ezeket a szekrétumokat hormonoknak nevezzük. A pajzsmirigyhormonok életfontosságúak. Ezen hormonok jelentõs alkotórésze a jód, amely vízzel és a táplálékkal kerül a szervezetbe.
A pajzsmirigy jódból és fehérje-építõkövekbõl trijód-tironint és tetrajód-tironint állít elõ, amelyeket röviden T3-nak és T4-nek nevezünk. A pajzsmirigy ezeket a hormonokat igény szerint adja le a szervezetnek.

A pajzsmirigyhormonok elõsegítik a fejlõdést és a növekedést, fokozzák az anyagcsere-folyamatokat és az energiaátalakulást, továbbá fontos szerepük van a központi idegrendszer fejlõdésében és a szellemi fejlodésben. Összefoglalva elmondhatjuk: a pajzsmirigy muködésének károsodása fékezi a testi és lelki életfolyamatokat, míg fokozott muködése meggyorsítja azokat.

Jódhiány

Az európai lakosság az ajánlott jódmennyiségnek csak az 1/3-át veszi magához. Az ajánlott mennyiség 100 – 200 mikrogramm. A hormonális változások korában, mint pl. a pubertás, terhesség vagy a változó kor, sokkal nagyobb a szervezet igénye. A nõk – a havi ciklus miatt – háromszor gyakrabban érintettek, mint a férfiak.

A jódbevitelt könnyen lehet fokozni
A háztartásában csak jódozott konyhasót használjon. Mivel az iparilag elõállított élelmiszereket ma még legtöbbször nem jódozott konyhasóval sózzák, így a mindennapi sóbevitel nem elégséges a jódszükséglet fedezésére. Ezen túlmenõen a fokozott sóbevitel veszélyes a magas vérnyomás, illetve az azzal összefüggõ szív- és keringési betegségek szempontjából.
A jódbevitel fokozásának legfontosabb forrása a tengeri hal (vörös sügér, lazac, makréla, tonhal), de semmiképpen nem az édesvízi halak, mint pl. a pisztráng. Heti kétszeri tengeri hal fogyasztás esetén nem kell jódhiány miatt aggódnia. Lehetõség szerint friss halat vagy mélyfagyasztott árut fogyasszon, mert a félkész termékek már alig tartalmaznak jódot. Sütés során kevesebb jód semmisül meg, mint fõzés során.

A jódhiány súlyossági fokának beosztása a vizelettel történo jódkiválasztás alapján (WHO)

I. fokú:	jódkiválasztás 50 – 150 g /g kreatinin
II. fokú:	jódkiválasztás 25 – 50 g /g kreatinin
III. fokú:	jódkiválasztás 25 g alatt/g kreatinin

Az Európában eloforduló jódhiány I. illetve II. fokú.

Jódhiányos strúma (golyva)

Ahogy a neve is mutatja, a jódhiányos golyvát (vagy strúmának is szokták nevezni) az elégtelen jódbevitel okozza. Ha nem áll rendelkezésre elegendõ jód, a pajzsmirigy nem tud hormont termelni, következésképpen a vérben csökken a pajzsmirigyhormon szintje. Az agy, amely visszajelzést kap errol a hiányról a pajzsmirigyet arra serkenti, hogy az több hormont termeljen az anyagcsere számára. A következmény az, hogy a pajzsmirigy – amely meg akar felelni ennek a kihívásnak – a szervezet utolsó jódtartalékát is felhasználva elkezd növekedni. A jódhiány szövetszaporulathoz vezet. A pajzsmirigy ugyanis a tartós jódhiányt önön növekedésével próbálja kiegyenlíteni.

A strúma nagyságának besorolása a tapintási lelet alapján (WHO ajánlás)

I. fokú	Tapintható golyva
Ia. fokú	A fej hátrahajtásakor nem látható
Ib. fokú	A fej hátrahajtásakor látható
II. fokú	Normális fejtartásnál is látható golyva
III. fokú	Már távolról is látható, nagyon nagy golyva

Az, hogy egy golyva meddig növekszik, függ a jódhiány mértékétõl, valamint attól, hogy ez a jódhiány milyen mértéku növekedésre készteti a pajzsmirigyet. Az, hogy egy szervezet mikor éri el a jódhiányos állapotot, egyénileg változó. A sejtek jódhasznosítási képessége különbözo az egyes embereknél. A golyva évekig fennállhat anélkül, hogy muködési zavart okozna. Azonban, ha nem kezelik, csaknem minden esetben fellép a muködés zavara, pl. mint pajzsmirigy túlmuködés.



A pajzsmirigy fokozott muködése (hipertireózis)

Ha a pajzsmirigy túl sok pajzsmirigyhormont termel, a szervezet elárasztódik pajzsmirigyhormonnal, és kialakul a pajzsmirigy fokozott muködésével járó kórkép (hipertireózis).

A pajzsmirigy fokozott muködése esetén fellépo panaszok

Súlycsökkenés

Étvágyfokozódás

Szapora szívverés

Idegesség, nyugtalanság

Gyakori széklet

Melegintolerancia, nyirkos bor

Hajhullás

Fáradékonyság

Izomgyengeség

A menstruációs ciklus zavara

Szív- és keringési rendszer:
Gyors, néha szabálytalan pulzus, enyhén emelkedett vérnyomás.

Bõr:
A bõr meleg, bársonyos. Fokozott izzadás. A huvösebb helyiségek elonyben részesítése. Az érintettek szeretnek lazán öltözködni. A körmök törékenyek és fésülködéskor nagyfokú a hajhullás. A haj puha, selymes és nincs tartása.

Gyomor- bél rendszer:
Hasmenésre vagy gyakori székelésre való hajlam. A korábbi szilárd széklet most lágy.

Izomzat és csontrendszer:
Középfokú oszteoporózis, izomgyengeség, izomfájdalom és feszültségérzés lehetséges.

Vér:
Enyhe vérszegénység.

Hormonrendszer és anyagcsere:
Menstruációs zavarok, libidó- és potenciacsökkenés. Terhesség esetén a nem kielégítõ kezelésvetélést, koraszülést és a magzat fejlodési rendellenességét idézheti elõ.

Idegrendszer:
Idegesség lép fel. A beteg nehezen tud magán uralkodni. Nyugtalanság, motiválatlan mozgások és álmatlanság gyakran fordulnak elo. Az ingerlékenység pszichotikus állapotig fokozódhat.

Golyva:
A pajzsmirigy megnagyobbodás gyakran fordul elõönmagában, de az is lehet, hogy a fokozott muködéssel egyidejuleg alakul ki. Néha a látható golyva hiányozhat is.

Szemek:
Basedow - kór esetén elõfordulhat könnyfolyás, idegentest érzés, fényérzékenység, vörösség és kidülledt szemállás.

A pajzsmirigy fokozott muködése, pl. következménye lehet annak, hogy a pajzsmirigy egy területe önmagát lehatárolja a többi szövettõl, és önállóvá válik. De lehet a Basedow-kór következménye is. Ez a két betegség a hipertireózisok 95%-át teszi ki.

A pajzsmirigy fokozott muködésének okai

Immuntireopátia (Morbus Basedow)

Autonómia

Gyulladás

Másodlagos hipertireózis

Hormontermelés a pajzsmirigyen kívül (pl. karcinóma-metasztázisok)

Kívülrol eloidézett hipertireózis (pl. gyógyszer hatására)

Autonómia
Autonómia alatt azt értjük, ha bizonyos funkciók elszabadulnak a normálisan szabályozó mechanizmusok alól. A pajzsmirigy esetén egyes sejtek kivonják magukat a szabályozás alól, és nagy mennyiségben termelnek pajzsmirigyhormonokat. Ezek a sejtek un. göbökké válnak, és fékevesztett muködésbe kezdenek. Az autonómia lehet egygöbös (unifokális vagy autonóm adenoma), többgöbös (multifokális autonómia) vagy szétszórt sejthalmaz (disszeminált autonómia) formájában is felléphet. Az ilyen autonómia elõszeretettel alakul ki régebbi golyvákban, de nem ritka az elõfordulása normál méretu pajzsmirigyben sem. Ha valakinek nincs golyvája, nem jelenti azt, hogy egy autonómia nem válthatja ki nála is a pajzsmirigy fokozott muködését.

Basedow - kór (Morbus Basedow)
Ha a pajzsmirigy fokozott muködésének hátterében nincs autonómia, a jelek arra utalnak, hogy Basedow - kór áll fenn. A Basedow - kór egy úgynevezett autóimmun betegség, amikor is a szervezet olyan, a saját sejtjei elleni ellenanyagokat (antitesteket) termel, amelyek a pajzsmirigysejtekhez kötõdve azokat fokozott hormontermelésre serkentik. Vagyis az immunrendszer, amely egyébként védi a szervezetet a külsõ vagy belsõ eredetu megbetegedésektõl, ebben az esetben maga is egy láncszem a kóroki láncolatban. A pajzsmirigy azt „gondolja”, hogy az antitest a pajzsmirigyet szabályozó agyalapi mirigy TSH nevu hormonja, aminek hatására elkezd hormont termelni, és túlmuködés következik be. A Basedow - kóros betegek 60%-ban a szemgolyó kidülled. A már említett védekezõ fehérjék (antitestek) a nyirokutakon a szemgödör mélyébe jutnak, és itt is lejátszódik az autóimmun folyamat. Ritkán egy harmadik terület is érintetté válik: a lábszár felett lévõ borterületek megduzzadnak. Hogy a szervezet saját védekezõ rendszere miért fordul hirtelen önmaga ellen, ma még nem tudjuk. Az ok egyrészt a génekben keresendõ, másrészt úgy tunik, hogy pszichés és hormonális folyamatok is közrejátszanak.

Basedow-kórban a legtöbb panasz pszichés természetu.

A pajzsmirigy fokozott muködésének kezelése

Gyógyszeres terápia

A Basedow - kór, mint autóimmun betegség hajlamos az öngyógyulásra. A kórfolyamat visszafejlõdéséig áthidalásként célszeru gyógyszeres kezelést alkalmazni. Ezért a Basedow - kór kezelésénél a hosszú távú tireosztatikus kezelést részesítik elõnyben. A betegség fennállási idejének óriási jelentõsége van az optimális terápia kiválasztásában. A frissen diagnosztizált hipertireózist általában gyógyszeresen kezelik. Ha egy-két éves kezelés után bizonyos jelek arra utalnak, hogy kezelés nélkül még mindig fennállna a hipertireózis, akkor meg kell fontolni egy mutéti beavatkozás lehetõségét. A tireosztatikumok pajzsmirigygátló gyógyszerek, a hormontermelést fékezik, amennyiben akadályozzák a pajzsmirigyet a jódfelvételben.

Autonómia nem fejlõdik vissza tireosztatikus kezelés hatására, ezért itt a tireosztatikus kezelés általában csak a tényleges terápia elõkészítéseként szolgál (operáció vagy radiojód kezelés).

A pajzsmirigygátló gyógyszerek fékezik a hormontermelést, de nem hatnak azokra a hormonokra, amelyek már elkészültek és a „raktárban” vannak. Ennek következtében hatásuk csak elhúzódva érvényesül. Egy ideig, amely 1 – 3 hét is lehet, a nyugtalanító tünetek továbbra is fennállnak. Esetenként az orvos a pajzsmirigykészítmények mellett nyugtatót is felír. A kezdõ adag betegenként változó lehet és függ a pajzsmirigygátló gyógyszer hatóanyagától is. Ha a panaszok négy hét után megszunnek, az adagot minimálisra csökkentjük, nehogy a pajzsmirigy teljesen ellankadjon.

Terhesség és szoptatás
A terhesség alatti hipertireózis fokozza a vetélés és a fejlõdési rendellenesség veszélyét. A magzat saját hormontermelése a 10. – 14. terhességi héten kezdõdik. A tireosztatikus gyógyszer adagját a lehetõ legalacsonyabb szinten tartsuk. A hipertireózis a terhesség utolsó harmadában gyakran spontán gyógyul.

A szoptatási idoben a jódpótlás jódhiányos golyva esetén mindenképpen javasolt. A pajzsmirigygátló gyógyszerek azonban átmennek az anyatejbe. A szoptatás alatt ezért a propiltiouracil a „választandó szer”, mivel koncentrációja az anyatejben legfeljebb csak egy tizede az anyai szérumkoncentrációénak.

Mindenesetre a nõgyógyászoknak, pajzsmirigy-specialistáknak és a gyermekgyógyászoknak együtt kell muködni.

A kezelés hatásai
Ha a pajzsmirigy fokozott muködésének kezelése eredményes volt, csökken a hormontermelés, az anyagcsere normalizálódik, és a testsúly ismét gyarapodik. Néha még a régi mértéken túl is, mert az étkezési szokások még a fokozott anyagcserehelyzetre vannak méretezve.

Arra is gondolni kell, hogy az egykor fennálló izomgyengeségnek is idore van szüksége, amíg ismét regenerálódik. Tehát ne várjuk, hogy azonnal képesek leszünk ide-oda ugrálni.

Nyugalom és kímélés
Egy felfokozott pajzsmiriggyel szemben hatásos a nyugalom és a kímélés. Alvás és séta jót tesznek a betegnek. A hozzátartozók részérol sok megértés szükséges, mert külsõleg minden rendben lévõnek tunik, azonban belül még „vihar tombol”. A napfürdõt és a sportot kerülni kell. A dohányzás is a kerülendo dolgok közzé tartozik.

A jód kerülése
A pajzsmirigy fokozott muködése esetén a jódtartalmú élelmiszer tabu. Tengeri hal ne kerüljön az étlapra. Ha mégis, nem olyan nagy hiba, mivel elõzõleg táplálkozási alapon jódhiány keletkezett.

Radiojód - kezelés (Izotópkezelés)
Az elmúlt 50 év alatt a radiojód terápiát már több milliószor alkalmazták. A fokozott anyagcseréju hormonsejtek elõszeretettel veszik fel a radioaktív jódot. A Basedow - kór esetében valamennyi sejt érintett, míg autonómiánál csak a beteg részek. Így a zavaró pajzsmirigyszövet tisztán, alaposan és komplikációmentesen kikapcsolható, és a hipertireózis megszüntethetõ. A sugárhatás az adott helyen érvényesül, és csak arra szorítkozik. Az adagot egyénileg határozzák meg az „olyan keveset, amilyen keveset csak lehetséges; olyan sokat, amennyi szükséges” elv alapján. A környezõ szöveteket nem éri sugárhatás, és így nem károsodnak. Sugárvédelmi okok miatt a kezelést kórházi körülmények között végzik. A radiojód alaposan végzi a dolgát, azonban hosszabb ideig tart. Hatását 4 hét után fejti ki. Ettõl kezdve figyelnünk kell a pajzsmirigy csökkent muködésére.

Mütét
A pajzsmirigymutétek ma a gyakorisági lista 3. helyét foglalják el a vakbél- és a sérvmutétek után. Mutétet általában a légcsövet szorító nagy golyvák esetén, vagy göbös elváltozásoknál végeznek. Némely göbök már nem vesznek fel jódot, úgyhogy a radiojód-kezelés eredménytelen lenne. A mutétet csak akkor végzik el, amikor az anyagcsere - gyógyszeres elõkezelést követõen – normalizálódott. A beteg így szabadul meg leggyorsabban a hipertireózistól. A pajzsmirigy teljes eltávolítása vagy csak kicsi szövetmaradék következtében hipotireózis alakulhat ki, ami pajzsmirigyhormont tartalmazó gyógyszerekkel kezelni kell. De nem szabad elfelejteni: „Inkább egy egészséges ember csökkent pajzsmirigymuködéssel, mint egy pszichésen terhelt beteg, fokozott muködéssel”.

A pajzsmirigy csökkent muködése (hipotireózis)

Ellentétben a fokozott muködéssel, ebben az esetben kevesebb pajzsmirigyhormon áll a szervezet rendelkezésére. Az okok lehetnek veleszületettek, kialakulhatnak gyulladás vagy extrém jódhiányos állapot miatt.

A pajzsmirigy csökkent muködése (hipotireózis) fokozatosan alakul ki. Mivel a szervezet összes sejtje függ a pajzsmirigyhormonoktól, hiányuk mindenütt érezteti hatását. A betegek 2/3-a teljesítménycsökkenésrõl, gyengeségrõl, letargiáról, fáradtságról, fázékonyságról, szorulásról és feledékenységrõl panaszkodik. Az összességében csökkent anyagcsere testi tétlenséggel párosulva, változatlan táplálékfelvétel mellett túlsúlyhoz vezet. További testi tünet a vízvisszatartás, amely a szemhéjakon duzzanatot okoz. Az újjak megvastagszanak, a bõr száraz és sápadt lesz és néha foltos is.

A pajzsmirigy csökkent muködésének kezelése
Miután a pajzsmirigy csökkent muködése a hormonhiány következménye, a kezelés pajzsmirigyhormonok, pl. tiroxin (T4), adásából áll. A szintetikusan eloállított hormon azonos a szervezet saját hormonjával, ezáltal helyes adagolás esetén mellékhatások nem várhatók.